Írta: Thalif Deen Inter Press Service
A nukleáris biztonság Barack Obama amerikai elnök prioritása volt. / Köszönetnyilvánítás: Eli Clifton/IPS
– Nukleáris hagyatékának részeként Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatát kéri, amelynek célja a nukleáris kísérletek világszerte történő betiltása.
A 15 tagú ENSZ BT-ben még tárgyalás alatt álló határozatot várhatóan még azelőtt fogadják el, hogy Obama jövő év januárjában befejezi nyolcéves elnökségét.
A 15-ből öt vétójoggal rendelkező állandó tag, akik egyben a világ legnagyobb nukleáris hatalmai is: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország.
A javaslat, amely az első ilyen jellegű az ENSZ BT-ben, széles körű vitát váltott ki az atomenergia-ellenes kampányolók és a békeaktivisták körében.
Joseph Gerson, az American Friends Service Committee (AFSC) nevű kvéker szervezet, amely a békét az igazságszolgáltatással segíti, a Béke- és Gazdaságbiztonsági Program igazgatója elmondta az IPS-nek, hogy számos mód van a javasolt állásfoglalásra.
Az amerikai szenátus republikánusai haragot fejeztek ki amiatt, hogy Obama azon dolgozik, hogy az ENSZ megerősítse az Átfogó (nukleáris) kísérleti tilalomról szóló szerződést (CTBT) – jegyezte meg.
„Még azt is megvádolták, hogy a határozattal megkerüli az Egyesült Államok alkotmányát, amely előírja a szerződések szenátusi ratifikációját. A republikánusok ellenezték a CTBT ratifikálását, mióta (az Egyesült Államok volt elnöke) Bill Clinton 1996-ban aláírta a szerződést” – tette hozzá.
Valójában bár a nemzetközi jognak az Egyesült Államok jogának kellene lennie, a határozat elfogadása esetén nem ismerik el a szerződések szenátusi ratifikációjának alkotmányos követelményét, és így nem kerüli meg az alkotmányozási folyamatot – mutatott rá Gerson.
"A határozat megerősíti a CTBT-t, és egy kis csillogást ad Obama látszólagos nukleáris eltörléséről szóló imázsának" - tette hozzá Gerson.
A CTBT, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1996-ban fogadott el, még mindig nem lépett életbe egyetlen fő ok miatt: nyolc kulcsfontosságú ország vagy megtagadta az aláírást, vagy visszatartotta a ratifikációt.
A három nem írt alá – India, Észak-Korea és Pakisztán – és az öt nem ratifikáló – az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán és Izrael – a szerződés elfogadását követő 20 éven át nem kötelezi el magát.
Jelenleg számos atomfegyverrel rendelkező állam önkéntes moratóriumot vezet be a kísérletekre. „A moratórium azonban nem helyettesíti a hatályos CTBT-t. A KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) által végrehajtott négy nukleáris kísérlet is ezt bizonyítja” – mondja Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, a nukleáris leszerelés határozott szószólója.
A CTBT rendelkezései értelmében a szerződés nem léphet hatályba a nyolc kulcsfontosságú ország közül az utolsó részvétele nélkül.
Alice Slater, a Nuclear Age Peace Foundation tanácsadója és a Koordinációs Bizottság tagja. World Beyond War, azt mondta az IPS-nek: "Szerintem ez nagy mértékben elvonja a figyelmet az őszi ENSZ-közgyűlésen zajló tilalmi szerződési tárgyalások lendületéről."
Emellett rámutatott, hogy ennek nem lesz hatása az Egyesült Államokban, ahol a Szenátusnak ratifikálnia kell a CTBT-t, hogy az itt hatályba lépjen.
"Nevetséges bármit is tenni az átfogó kísérleti tilalomról szóló szerződéssel kapcsolatban, mivel az nem átfogó, és nem tiltja a nukleáris kísérleteket."
A CTBT-t most szigorúan az atomsorompó-intézkedésnek minősítette, mivel Clinton aláírta azt „a Dr. Strangeloves-nak tett ígéretével a készletgazdálkodási programnak, amely a nevadai tesztterületen végzett 26 földalatti teszt után, amelyben a plutóniumot vegyi robbanóanyagokkal felrobbantották. de nincs láncreakciója.”
Clinton tehát azt mondta, hogy ezek nem nukleáris kísérletek, hanem olyan csúcstechnológiai laboratóriumi tesztekkel párosulva, mint például a Livermore Lab két futballpálya hosszúságú National Ignition Facility, az új előrejelzések szerint harminc év alatt egybillió dollárt fognak fizetni új bombagyárakért és bombákért. és szállítási rendszerek az Egyesült Államokban – mondta Slater.
Gerson elmondta az IPS-nek, hogy a nukleáris leszereléssel foglalkozó nyílt végű munkacsoport (OEWG) jelentését a Közgyűlés soron következő ülésén megvizsgálják.
Az Egyesült Államok és más nukleáris hatalmak ellenzik annak a jelentésnek az első következtetéseit, amely sürgeti a Közgyűlést, hogy engedélyezze a tárgyalások megkezdését az ENSZ-ben a nukleáris fegyverek eltörléséről szóló egyezményről 2017-ben – tette hozzá.
Gerson szerint az Obama-adminisztráció legalábbis azáltal, hogy nyilvánosságra hozza a CTBT ENSZ-határozatot, máris elvonja a figyelmet az Egyesült Államokon belül az OEWG folyamatról.
„Hasonlóképpen, bár Obama sürgetheti egy „kékszalagos” bizottság létrehozását, hogy ajánlásokat tegyen a trillió dolláros nukleáris fegyverek és szállítórendszerek korszerűsítésének finanszírozására annak érdekében, hogy némi fedezetet nyújtson e kiadások csökkentésére, de nem szűnésére, kétlem, hogy megteszi-e. lépés az Egyesült Államok első sztrájk-doktrínájának megszüntetésére, amelyet állítólag a magas rangú adminisztrációs tisztviselők is mérlegelnek.”
Ha Obama elrendelné az Egyesült Államok első sztrájkjának doktrínájának végét, az ellentmondásos kérdést szúrna bele az elnökválasztásba, és Obama nem akar semmit sem tenni Hillary Clinton kampányának aláásására a Trump-választás veszélyeivel szemben, érvelt.
"Tehát ismét a CTBT határozatának megnyomásával és nyilvánosságra hozatalával az amerikai közvélemény és a nemzetközi figyelem elterelődik arról, hogy nem sikerült megváltoztatni az első csapásmérő háború harci doktrínáját."
A nukleáris kísérletek betiltása mellett Obama azt is tervezi, hogy kihirdeti a nukleáris „nincs első használat” (NFU) politikáját. Ez megerősíti az Egyesült Államok azon elkötelezettségét, hogy soha ne használjon nukleáris fegyvert, hacsak nem szabadítja fel egy ellenfél.
Augusztus 15-én kiadott nyilatkozatában az Ázsia-Csendes-óceáni Nukleáris Non-proliferáció és Leszerelés Vezető Hálózata „az Egyesült Államokat a „Nincs első használat” nukleáris politika elfogadására ösztönözte, és felszólította a csendes-óceáni szövetségeseket, hogy támogassák azt.
Tavaly februárban Ban sajnálta, hogy nem tudta elérni egyik ambiciózusabb és megfoghatatlanabb politikai célját: a CTBT hatálybalépésének biztosítását.
„Idén lesz 20 éve, hogy nyitva áll az aláírásra” – mondta, rámutatva arra, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) nemrégiben végrehajtott nukleáris kísérlete – 2006 óta a negyedik – „mélyen destabilizálja a regionális biztonságot és komolyan. aláássa a nemzetközi non-proliferációs erőfeszítéseket.”
Érvelése szerint most itt az ideje, hogy megtegyük a végső lökést a CTBT hatálybalépése, valamint egyetemességének elérése érdekében.
Időközben az államoknak meg kellene fontolniuk, hogyan erősíthetik meg a jelenlegi, defacto nukleáris kísérletekre vonatkozó moratóriumot, „hogy egyetlen állam se használja fel a CTBT jelenlegi státuszát ürügyként nukleáris kísérlet végrehajtására”.
