By Nemzetközi kampány a nukleáris fegyverek felszámolására (ICAN)
Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma mérföldkőt fogadott el felbontás hogy 2017-ben tárgyalásokat kezdjenek az atomfegyvereket tiltó szerződésről. Ez a történelmi döntés a többoldalú nukleáris leszerelési erőfeszítések két évtizedes bénultságának a végét hirdeti.
Az ENSZ Közgyűlése leszerelési és nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó első bizottságának ülésén 123 nemzet szavazott a határozat mellett, 38 nem, 16 pedig tartózkodott.
Az állásfoglalás egy jövő év márciusától kezdődő ENSZ-konferenciát hoz létre, amely minden tagállam számára nyitva áll, hogy tárgyalásokat folytassanak egy „jogilag kötelező erejű eszközről a nukleáris fegyverek betiltására, ami azok teljes felszámolásához vezet”. A tárgyalások júniusban és júliusban folytatódnak.
A 100 országban tevékenykedő civil társadalmi koalíció, a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolásáért (ICAN) elnevezésű határozat elfogadását jelentős előrelépésként értékelte, amely alapvető változást jelez a világ e rendkívüli fenyegetés elleni küzdelemben.
„Az ENSZ hét évtizeden át figyelmeztetett a nukleáris fegyverek veszélyeire, és az emberek világszerte kampányoltak eltörlésük mellett. Ma az államok többsége végül úgy döntött, hogy betiltja ezeket a fegyvereket” – mondta Beatrice Fihn, az ICAN ügyvezető igazgatója.
Annak ellenére, hogy számos atomfegyverrel felvértezett állam megfeszítette a karját, az állásfoglalást földcsuszamlásban fogadták el. Összesen 57 nemzet volt társtámogató, Ausztria, Brazília, Írország, Mexikó, Nigéria és Dél-Afrika vállalta a vezető szerepet a határozat megszövegezésében.
Az ENSZ szavazására néhány órával azután került sor, hogy az Európai Parlament elfogadta a sajátját felbontás ebben a témában – 415 igen és 124 nem, 74 tartózkodás mellett – felkéri az Európai Unió tagállamait, hogy „konstruktívan vegyenek részt” a jövő évi tárgyalásokon.
A jól dokumentált katasztrofális humanitárius és környezeti hatásaik ellenére továbbra is a nukleáris fegyverek maradnak az egyetlen tömegpusztító fegyverek, amelyeket átfogó és egyetemes módon még nem tiltottak be.
"A nukleáris fegyvereket tiltó szerződés megerősítené az ilyen fegyverek használatával és birtoklásával szembeni globális normát, bezárná a fennálló nemzetközi jogi rendszerben lévő nagy kiskapukat, és ösztönözné a régóta esedékes leszerelési lépéseket" - mondta Fihn.
„A mai szavazás nagyon világosan mutatja, hogy a világ nemzeteinek többsége szükségesnek, megvalósíthatónak és sürgősnek tartja az atomfegyverek betiltását. Úgy vélik, ez a legéletképesebb lehetőség a leszerelés terén való valódi előrelépés eléréséhez” – mondta.
A biológiai fegyverek, a vegyi fegyverek, a gyalogsági aknák és a kazettás lőszerek mind kifejezetten tiltottak a nemzetközi jog értelmében. De jelenleg csak részleges tilalmak vonatkoznak az atomfegyverekre.
A nukleáris leszerelés a szervezet 1945-ös megalakulása óta kiemelt helyet foglal el az ENSZ napirendjén. Az e cél elérése érdekében tett erőfeszítések megrekedtek az elmúlt években, és a nukleáris fegyverekkel rendelkező nemzetek jelentős összegeket fektettek be nukleáris erőik modernizálásába.
Húsz év telt el azóta, hogy legutóbb tárgyaltak egy többoldalú nukleáris leszerelési eszközről: az 1996-os átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződésről, amely néhány nemzet ellenállása miatt még nem lépett hatályba.
A mai határozat, az L.41 néven ismert, az ENSZ kulcsfontosságú ajánlása alapján jár el munkacsoport a nukleáris leszerelésről, amely idén Genfben ülésezett, hogy értékelje a nukleáris fegyverektől mentes világ megvalósítására irányuló különféle javaslatok érdemeit.
A 2013-ban és 2014-ben Norvégiában, Mexikóban és Ausztriában megtartott, az atomfegyverek humanitárius hatását vizsgáló három nagy kormányközi konferenciát is követ. Ezek az összejövetelek segítettek átfogalmazni a nukleáris fegyverekről szóló vitát, hogy az az ilyen fegyverek által az emberekben okozott károkra összpontosítson.
A konferenciák azt is lehetővé tették, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező nemzetek határozottabb szerepet játsszanak a leszerelési arénában. A 2014 decemberében Bécsben megtartott harmadik, egyben utolsó konferenciára a legtöbb kormány jelezte, hogy az atomfegyvereket betiltja.
A bécsi konferenciát követően az ICAN hozzájárult ahhoz, hogy támogatást szerezzen egy 127 országot tömörítő diplomáciai ígérethez. humanitárius ígéret, amely arra kötelezi a kormányokat, hogy működjenek együtt a „nukleáris fegyverek megbélyegzésére, betiltására és felszámolására” irányuló erőfeszítésekben.
A folyamat során az atomfegyver-robbantások áldozatai és túlélői, beleértve a nukleáris kísérleteket is, aktívan hozzájárultak. Setsuko Thurlow, aki túlélte a hirosimai merényletet és az ICAN egyik támogatója, a betiltás egyik vezető támogatója.
„Ez valóban történelmi pillanat az egész világ számára” – mondta a mai szavazást követően. „Azok számára, akik túléltük Hirosima és Nagaszaki atomrobbantását, ez egy nagyon örömteli alkalom. Nagyon vártuk, hogy eljöjjön ez a nap.”
„A nukleáris fegyverek teljesen undorítóak. Minden nemzetnek részt kell vennie a jövő évi tárgyalásokon, amelyek törvényen kívül helyezik őket. Remélem, hogy én magam is ott lehetek, hogy emlékeztessem a küldötteket a nukleáris fegyverek által okozott kimondhatatlan szenvedésre. Mindannyiunk felelőssége, hogy gondoskodjunk arról, hogy ilyen szenvedés soha többé ne fordulhasson elő.”
Még mindig több mint 15,000 nukleáris fegyverek a mai világban, többnyire csak két nemzet arzenáljában: az Egyesült Államok és Oroszország. Hét másik nemzet rendelkezik atomfegyverrel: Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea.
A kilenc atomfegyverrel rendelkező nemzet többsége az ENSZ határozata ellen szavazott. Sok szövetségesük, köztük azok az európaiak, amelyek a NATO-megállapodás részeként nukleáris fegyverekkel rendelkeznek a területükön, szintén nem támogatták a határozatot.
Ám Afrika, Latin-Amerika, a Karib-térség, a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni nemzetek túlnyomó többségben a határozat mellett szavaztak, és valószínűleg kulcsszereplők lesznek a jövő évi New York-i tárgyalókonferencián.
Hétfőn 15 Nobel-békedíjas sürgette nemzeteket, hogy támogassák a tárgyalásokat, és „időben és sikeresen zárják le azokat, hogy gyorsan haladhassunk az emberiséget fenyegető egzisztenciális fenyegetés végső felszámolása felé”.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága is fellebbezett a kormányoknak, hogy támogassák ezt a folyamatot, október 12-én kijelentve, hogy a nemzetközi közösségnek „egyedülálló lehetősége” van a „ valaha feltalált legpusztítóbb fegyver” betiltására.
„Ez a szerződés nem szünteti meg egyik napról a másikra az atomfegyvereket” – zárta gondolatait Fihn. "De ez egy erőteljes, új nemzetközi jogi normát fog létrehozni, megbélyegzi a nukleáris fegyvereket, és arra kényszeríti a nemzeteket, hogy sürgős lépéseket tegyenek a leszerelés érdekében."
A szerződés különösen nagy nyomást fog gyakorolni azokra a nemzetekre, amelyek szövetségeseik nukleáris fegyvereitől védelmet követelnek, hogy véget vessenek ennek a gyakorlatnak, ami viszont nyomást fog gyakorolni a nukleáris fegyverekkel rendelkező nemzetek leszerelésére.
