Tizenhat delegált képviselőként, akik a békemozgalmakat képviselik a világ minden tájáról, Ázsiából, a Csendes-óceánból, Európából és Észak-Amerikából utaztunk, hogy összehívjuk a koreai félszigeten a békés és biztonságos nők fórumát, a kanadai feminista külpolitikával szolidaritva tartott eseményt. a Koreai-félsziget válságának békés megoldásának előmozdítása. A szankciók és az elszigeteltség nem sikerült megfékezni Észak-Korea nukleáris fegyverprogramját, és ehelyett súlyosan károsítják az észak-koreai polgári lakosságot. A nukleáris fegyverek nélküli Koreai-félsziget csak valódi elkötelezettség, konstruktív párbeszéd és kölcsönös együttműködés révén érhető el. A következő ajánlásokat adjuk ki a koreai félszigeten a januári 16 biztonsági és stabilitási csúcstalálkozón részt vevő külügyminisztereknek:
- Azonnal vonja be az összes érintett felet párbeszédbe - előfeltételek nélkül - a nukleáris mentes Koreai-félsziget elérése érdekében;
- El kell hagyni a maximális nyomás stratégiájának támogatását, fel kell szüntetni az észak-koreai embereket káros hatást gyakorló szankciókat, a diplomáciai kapcsolatok normalizálása felé kell törekedni, el kell távolítani az állampolgárok közötti részvétel akadályait és erősíteni kell a humanitárius együttműködést;
- Fejlessze ki az olimpiai fegyverszünet szellemét, és erősítse meg a koreai közötti párbeszéd folytatását az alábbiak támogatásával: i) tárgyalások az Egyesült Államok és ROK közös déli gyakorlatainak folyamatos felfüggesztéséről, valamint északi nukleáris és rakétatesztjeinek folyamatos felfüggesztéséről; ii) ígéret az első sztrájk, nukleáris vagy hagyományos sztrájk lefolytatása nélkül;
- Tartsa be a Biztonsági Tanácsnak a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos összes ajánlását. Különösen arra buzdítunk, hogy hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325 határozatát, amely elismeri, hogy a nők értelmes részvétele a konfliktusmegoldás és a békeépítés minden szakaszában megerősíti a békét és a biztonságot mindenki számára.
Ezek az ajánlások azon tapasztalatainkon alapulnak, amelyeket az észak-koreai emberekkel folytatunk az állampolgári diplomácia és a humanitárius kezdeményezések révén, valamint a militarizmust, nukleáris leszerelést, gazdasági szankciókat és a megoldatlan koreai háború emberi költségeit érintő kollektív tapasztalatainkon. A csúcstalálkozó megnyugtató emlékeztető arra, hogy az összegyűlt nemzeteknek történelmi és erkölcsi felelősségük van a koreai háború hivatalos befejezéséért. Az első sztrájk elutasításának ígérete csökkentheti a feszültségeket azáltal, hogy jelentősen csökkenti a támadás letartóztatását és a téves számítás kockázatát, amely szándékos vagy véletlen nukleáris indítást eredményezhet. A koreai háború megoldása lehet az egyetlen leghatékonyabb lépés Északkelet-Ázsia intenzív militarizációjának megállítására, amely súlyosan veszélyezteti a térség 1.5 milliárd emberének békét és biztonságát. A koreai nukleáris válság békés rendezése kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverek teljes globális felszámolása felé. 2
A KÜLFÖLDI MINISZTEREKKEZETRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK HÁTTERE
- Azonnal vonja be az összes érintett felet párbeszédbe - előfeltételek nélkül - a nukleáris mentes Koreai-félsziget elérése érdekében;
- Fejlessze ki az olimpiai fegyverszünet szellemét és erősítse meg a koreai közötti párbeszéd támogatását azáltal, hogy kezdeményez: i) az USA – ROK együttes katonai gyakorlatainak folytatását délen, ii) ígéretét az első, nukleáris vagy hagyományos sztrájk megtartásának elmulasztására; és iii. a fegyverszünet-megállapodás helyébe egy koreai békemegállapodás lép;
Az 2018 a fegyverszüneti megállapodás 65 évfordulóját ünnepli, amely a KNDK, a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok katonai parancsnokainak az Egyesült Államok által vezetett ENSZ-parancsnokság által aláírt tűzszünet. 1 Fegyvereket, csapatokat, orvosokat, ápolókat küldő nemzetek képviselőinek összegyűjtése orvosi segítségnyújtás az Egyesült Államok vezette katonai koalíciónak a koreai háború alatt, a Vancouveri csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy kollektív erőfeszítéseket tegyen a békemegállapodás megvalósítása érdekében, hogy teljesítsék a fegyverszünet IV. cikke szerint tett ígéretet. 27, 1953 júliusban tizenhat külügyminiszter aláírta a fegyverszünet kiegészítését, amelyben kijelenti: „Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének arra irányuló erőfeszítéseit, hogy méltányos rendezést hozzon létre Koreában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében régóta kialakított elvek alapján, és amelyek egységes, független és demokratikus Korea kialakítását sürgetik. ”A Vancouveri csúcstalálkozó alkalmas, de megnyugtató emlékeztető arra, hogy az összegyűlt nemzeteknek történelmi és erkölcsi felelősségük van a koreai háború hivatalos befejezéséért.
Az első sztrájk elutasításának ígérete tovább csökkentheti a feszültségeket azáltal, hogy jelentősen csökkenti az eszkaláció vagy téves számítás kockázatát, amely szándékos vagy véletlen nukleáris indítást eredményezhet. Az ENSZ Alapokmányának aláíróiként a tagállamoknak békés úton kell rendezni a vitákat.2 Ezen túlmenően, bár az Észak-Koreát megelőző katonai sztrájk is korlátozott, szinte biztosan hatalmas ellensztrájkot vált ki, és teljes körű eredményt eredményezne. hagyományos vagy nukleáris háború a Koreai-félszigeten. Az amerikai kongresszusi kutatószolgálat becslése szerint a harc első néhány órájában az 300,000-et meghalnák. Ezenkívül tízmillió ember életét veszélyezteti a koreai megosztottság mindkét oldalán, és további százmilliók közvetlenül érintettek lesznek az egész térségben és azon túl.
A koreai háború megoldása lehet az egyetlen leghatékonyabb intézkedés Északkelet-Ázsia intenzív militarizációjának megállítására 3, amely súlyosan veszélyezteti a régió 1.5 milliárd emberének békéjét és biztonságát. A hatalmas katonai létszámcsökkentés negatívan befolyásolta az amerikai katonai támaszpontok közelében, Japánban, Okinawában, a Fülöp-szigeteken, Dél-Koreában, Guamban és Hawaiiban élő emberek életét. Ezekben az országokban a népek méltóságát, emberi jogait és kollektív önrendelkezési jogát a militarizáció megsértette. Földjeiket és tengereiket, amelyektől megélhetésük függ, és amelyek kulturális és történelmi jelentőséggel bírnak, a katonaság ellenőrzi, és katonai műveletek szennyezik. A katonai személyzet szexuális erőszakot követ el a befogadó közösségek, különösen a nők és a lányok ellen, és a viták megoldására irányuló erő alkalmazásában való hit mélyen átvetődik a társadalmat formáló patriarchális egyenlőtlenségek fenntartása érdekében az egész világon.
- El kell hagyni a maximális nyomás stratégiájának támogatását, fel kell szüntetni az észak-koreai embereket káros hatást gyakorló szankciókat, a diplomáciai kapcsolatok normalizálása felé kell törekedni, el kell távolítani az állampolgárok közötti részvétel akadályait és erősíteni kell a humanitárius együttműködést;
A külügyminisztereknek foglalkozniuk kell a megnövekedett ENSZ BT és a KNDK-val szembeni kétoldalú szankciók hatásával, amelyek száma és súlyossága megnövekedett. Míg a szankciók támogatói ezeket a katonai fellépések békés alternatívájaként tekintik, a szankciók heves és katasztrofális következményekkel járnak a népességre, amint ezt az Irakkal szemben az 1990-ben megfogalmazott szankciók is bizonyítják, amelyek több százezer iraki gyermek korai halálához vezettek.4 Az ENSZ BT ragaszkodik ahhoz, hogy az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciók ne irányuljanak a polgári lakosságra. Az 5 azonban a bizonyítékok ellenkezőjét sugallja. Az 2017 UNICEF jelentése szerint az öt és annál fiatalabb gyermekek 28 százaléka szenved mérsékelt vagy súlyos kábításokon. 6 Míg az 2375 ENSZ BT-határozat elismeri a KNDK polgárainak „nagy kielégítetlen szükségleteit”, kizárólag ezeknek a kielégítetlen igényeknek felel a felelőssége. a KNDK kormányával együtt, és nem említi a maguk a szankciók lehetséges vagy tényleges hatásait.
Ezek a szankciók egyre inkább a KNDK polgári gazdaságát célozzák meg, és ezért valószínűleg további negatív hatásokkal járnak az emberi megélhetésre. Például a textilkivitel és a munkavállalók külföldre küldésének tilalma mind jelentősen befolyásolja azokat az eszközöket, amelyek révén a KNDK hétköznapi állampolgárai általában megélhetésük megteremtésére fordítják a forrásokat. Ezenkívül a KNDK olajtermékek behozatalának korlátozására irányuló közelmúltbeli intézkedések további negatív humanitárius hatásokkal járhatnak.
David von Hippel és Peter Hayes szerint: „Az olaj- és olajtermék-elhatárolásokra adott válaszok közvetlen elsődleges hatásai a jólétre fognak hatni; az emberek kénytelenek lesznek sétálni vagy egyáltalán nem mozogni, és buszokat tolni ahelyett, hogy bennük közlekednének. Kevesebb fény lesz a háztartásokban a kevesebb kerozin és a helyszíni áramtermelés miatt. Több erdőirtás következik be a gazifikátorokban használt teherautók futtatásához használt biomassza és szén előállításához, ami több erózióhoz, áradáshoz, kevesebb élelmiszer-növényhez és több éhínséghez vezet. Kevesebb dízel üzemanyag lesz a víz pumpálásához a rizsföldek öntözéséhez, a növények élelmiszer-feldolgozásához, az élelmiszerek és egyéb háztartási cikkek szállításához, valamint a mezőgazdasági termékek piacra szállításához, mielőtt azok romlanak. ”7 Levelében az ENSZ humanitárius lakóinak koordinátora Észak-Korea 42 olyan példát hoz fel, ahol a szankciók akadályozták a humanitárius munkát, 8 amelyet Svédország ENSZ-nagykövete nemrégiben megerősített. 9 Az ENSZ, a KNDK nemzetközi szervezetei és nem kormányzati szervezetei évek óta fokozott operatív nehézségekkel küzdenek, például a nemzetközi bankrendszerek, amelyeken keresztül működési forrásokat utalhatnak át. Késedelmekkel vagy tilalmakkal is szembesültek az alapvető orvosi berendezések és gyógyszerkészítmények, valamint a mezőgazdasági és vízellátó rendszerek hardverének biztosításával.
A KNDK-val szembeni szankciók sikere homályosnak tekinthető, tekintettel arra, hogy az USA és Észak-Korea közötti párbeszéd megkezdése a KNDK elkötelezettségének függvénye a nukleáris nuklearizációval szemben. Ez az előfeltétel nem foglalkozik a KNDK nukleáris programjának alapvető okaival, nevezetesen a koreai háború megoldatlan természetével, valamint a térségben folyamatosan növekvő geopolitikai feszültségekkel, amelyek hosszú ideje megelőzik a KNDK nukleáris programját, és részben kulcsfontosságú motivációnak tekinthetők hogy megszerezze nukleáris képességét. Ehelyett felszólítunk az elkötelezett diplomáciára, ideértve a tényleges párbeszédet, a normalizált kapcsolatokat, és olyan együttműködő, bizalomépítő intézkedések megkezdését, amelyek képesek stabil politikai környezetet létrehozni és fenntartani a kölcsönös és hasznos kapcsolatok számára a térségben, valamint a a lehetséges konfliktusok korai megoldása.
- Tartsa be a Biztonsági Tanácsnak a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos összes ajánlását. Különösen arra buzdítunk, hogy hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325 határozatát, amely elismeri, hogy a nők értelmes részvétele a konfliktusmegoldás és a békeépítés minden szakaszában megerősíti a békét és a biztonságot mindenki számára.
Az 1325 ENSZ BT-határozat végrehajtásának tizenöt évét átfogó globális tanulmány átfogó bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a nők egyenlő és értelmes részvétele a béke és a biztonság erőfeszítéseiben létfontosságú a fenntartható béke szempontjából.
A negyven békefolyamat három évtizeden átívelő áttekintése azt mutatja, hogy az 182 által aláírt békemegállapodások esetében minden esetben megállapodásra jutottak, amikor a nőcsoportok befolyásolták a békefolyamatot. A miniszteri találkozó kanadai nemzeti cselekvési terv elindítását követi az ENSZ BT 1325 határozatával kapcsolatban, amely elkötelezi magát a nők bevonása mellett a békefolyamat minden szakaszában. Ez a találkozó lehetőséget kínál minden kormány számára, hogy biztosítsa a nők részvételét az asztal mindkét oldalán. A csúcstalálkozón feminista külpolitikával jelen lévő országoknak finanszírozást kell biztosítaniuk a női szervezeteknek és mozgalmaknak a részvételi képességük javítása érdekében.
MIÉRT SZÜKSÉGÜNK BIZALMÁNYI MEGÁLLAPODÁST A KOREÁNI HÁTTOR HATÁSAINAK
Az 2018 hetven év telt el két külön koreai állam, déli Koreai Köztársaság (ROK) és északon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) kikiáltása óta. Koreától megtagadták a szuverenitást Japánból, a gyarmati elnyomóból való felszabadulás után, ehelyett a hidegháború hatalmak önkényesen osztották meg. A versengő koreai kormányok között ellenségeskedés tört ki, és a külföldi seregek beavatkozása nemzetközivé tette a koreai háborút. Három éves, több mint hárommillió halott háború és a Koreai-félsziget teljes megsemmisítése után tűzszünetet írtak alá, ám soha nem vált békemegállapodássá, ahogyan azt a fegyverszünet-megállapodás aláírói megígérték. Mivel a koreai háborúban részt vevő nemzetek női, úgy gondoljuk, hogy a hatvanöt év túl hosszú a tűzszünethez. A békemegállapodás hiánya leállította a demokrácia, az emberi jogok, a fejlődés és a három generáció óta tragikusan elválasztott koreai családok újraegyesítését.
MEGJEGYZÉSEK:
1 A történelem javításának pontjaként az ENSZ Parancsnoka nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hanem egy katonai koalíció, amelyet az Egyesült Államok vezet. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 7. Júliusában, az 1950. Júliusában elfogadott 84 határozata azt javasolta, hogy a tagok katonai és egyéb segítséget nyújtsanak Dél-Korea számára: „gondoskodjanak az erõk és egyéb segítségérõl az Egyesült Államok egységes parancsnokságának rendelkezésére”. A következõ nemzetek csapatokat küldtek az Egyesült Államokhoz vezette katonai koalíciót: a Brit Nemzetközösség, Ausztrália, Belgium, Kanada, Kolumbia, Etiópia, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Törökország. Dél-Afrika biztosított légi egységeket. Dánia, India, Norvégia és Svédország biztosított orvosi egységeket. Olaszország támogatta a kórházat. Az 1994 ügyben Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár tisztázta: „A Biztonsági Tanács nem hozta létre az egységes parancsnokságot az ellenőrzése alatt álló kiegészítő szervként, hanem csupán egy ilyen parancs létrehozását javasolta, jelezve, hogy az Egyesült Államok. Ezért az egységes parancsnok feloszlatása nem tartozik az Egyesült Nemzetek Szervezetének felelősségi körébe, hanem az Egyesült Államok kormányának hatáskörébe tartozik. "
2 A Charta tiltja a fenyegetést vagy az erő használatát, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően engedélyezte azokat, vagy a szükséges és arányos önvédelem eseteiben. A megelőző önvédelem csak akkor törvényes, ha valóban fenyegető fenyegetésekkel szembesülnek, amikor az önvédelem szükségessége „azonnali, túlnyomó, nem hagy választási lehetőségeket, és nincs mérlegelési pillanat” a Caroline-képlet szerint. Ennek megfelelően sérti a szokásos nemzetközi jogot Észak-Korea megtámadása, mindaddig, amíg nem támadja meg magát, és mindaddig, amíg még nem állnak fenn diplomáciai lépések.
3 A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Ázsia 2015-ben Ázsiában a katonai kiadások „jelentősen megnövekedtek”. Az első tíz katonai költő közül négy ország Északkelet-Ázsiában helyezkedik el, és az alábbiakat költette 2015-ben: Kína 215 milliárd dollár, Oroszország 66.4 milliárd dollár, Japán 41 milliárd dollár, Dél-Korea 36.4 milliárd dollár. A világ legnagyobb katonai ráfordítója, az Egyesült Államok 596 milliárd dollárral túllépte mind a négy északkelet-ázsiai hatalmat.
4 Barbara Crossette, „Az iraki szankciók gyilkolnak gyermekeket, ENSZ jelentések”, 1 december 1995, a New York Times-ban, http://www.nytimes.com/1995/12/01/world/iraq-sanctions-kill-children- un-Reports.html
Az 5 UNSC 2375 „… nem célja, hogy negatív humanitárius következményekkel járjon a KNDK polgári lakosságára, vagy negatívan befolyásolja vagy korlátozza azokat a tevékenységeket, beleértve a gazdasági tevékenységeket és az együttműködést, az élelmiszersegélyeket és a humanitárius segítséget, amelyek nem tiltottak (……), és a KNDK-ban a KNDK polgári lakosságának javát segítő és segélynyújtási tevékenységeket folytató nemzetközi és nem kormányzati szervezetek munkája. ”
6 UNICEF „A világ gyermekeinek helyzete 2017.” Https://www.unicef.org/publications/files/SOWC_2017_HUN__EBEB.pdf
7 Peter Hayes és David von Hippel, „Az észak-koreai olajimport szankciói: hatások és hatékonyság”, NAPSNet különjelentések, 05. szeptember 2017, https://nautilus.org/napsnet/napsnet-special-reports/sanctions-on- észak-koreai olajimport-hatások-hatékonyság /
8 Chad O'Carroll, „Komoly aggodalom a szankcióknak az észak-koreai segélyekre gyakorolt hatásáról: az ENSZ KNDK-képviselője”, december 7, 2017, https://www.nknews.org/2017/12/serious-concern-about-sanctions -impact-on-észak-korea-támogatás-munka-un-KNDK-rep /
9 A szankciók negatív humanitárius következményeivel kapcsolatos aggályait Svédország ENSZ BT nagykövete vette fel a 2017 decemberi rendkívüli ülésén: „A Tanács által elfogadott intézkedéseknek soha nem volt célja, hogy negatív hatással legyenek a humanitárius segítségnyújtásra, ezért a közelmúltban beszámoltak szerint a szankciók kedvezőtlen következményekkel járnak
