By Giles Hewitt, AFP
Szöul (AFP) – Észak- és Dél-Korea megállapodott pénteken arról, hogy a jövő héten ritka megbeszéléseket tartanak, amelyek célja egy olyan magas szintű párbeszéd kialakítása, amely megalapozhatja a határokon átnyúló kapcsolatok fenntartható javulását.
A november 26-án, a határ menti fegyverszünetben, Panmunjomban tartandó megbeszélések lesznek az első kormányközi interakció azóta, hogy a tisztviselők ott találkoztak augusztusban, hogy felszámolják azt a válságot, amely mindkét felet a fegyveres konfliktus szélére sodorta.
Ez a találkozó egy közös megállapodással zárult, amely magában foglalta a magas szintű párbeszéd folytatására vonatkozó kötelezettségvállalást, bár pontos ütemezést nem adtak meg.
A szöuli egyesülési minisztérium szerint a szeptemberben és októberben Phenjannak küldött tárgyalási javaslatokra nem sikerült választ adni.
Csütörtökön aztán az északi KCNA hivatalos hírügynökség közölte, hogy a Dél-Korea békés újraegyesítéséért felelős bizottság értesítést küldött Szöulnak, amelyben javasolja a november 26-i találkozót.
„Elfogadtuk” – mondta az Egyesítési Minisztérium egyik tisztviselője.
Az augusztusi megállapodás értelmében Szöul kikapcsolta a határon túli propagandaüzeneteket sugárzó hangszórókat, miután Észak sajnálatát fejezte ki a közelmúltban két dél-koreai katonát megnyomorító aknarobbantások miatt.
A déliek „bocsánatkérésként” értelmezték a sajnálkozást, de az északi nemzetvédelmi bizottság azóta is hangsúlyozta, hogy ez csak az együttérzés kifejezése volt.
– Diplomáciai műszakok –
A jövő heti tárgyalásokra az északkelet-ázsiai régióban bekövetkezett diplomáciai váltások közepette került sor, amelyek miatt Észak-Korea minden eddiginél elszigeteltebbnek tűnik, Szöul közeledik Phenjan fő diplomáciai és gazdasági szövetségeséhez, Kínához, és javul a feszült kapcsolat Tokióval.
A hónap elején Dél-Korea, Kína és Japán vezetői több mint három éve tartották első csúcstalálkozójukat Szöulban.
Bár a hangsúly a kereskedelmi és egyéb gazdasági kérdéseken volt, hárman kinyilvánították, hogy „határozottan ellenzik” a nukleáris fegyverek fejlesztését a Koreai-félszigeten.
Észak-Korea már számos ENSZ-szankciót sújtott, amelyet a 2006-os, 2009-es és 2013-as három nukleáris kísérlete után rendelt el.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik rá az emberi jogi fronton is, miután az ENSZ egyik bizottsága tavaly közzétett egy jelentést, amely arra a következtetésre jutott, hogy Észak-Korea sérti meg az emberi jogokat „a mai világban semmi párhuzam nélkül”.
Az ENSZ Közgyűlésének bizottsága csütörtökön rekordtöbbséggel elfogadott határozatában elítélte ezeket a „durva” jogsértéseket Észak-Koreában.
A határozat, amelyről a következő hónapban a teljes Közgyűlés szavaz majd, arra ösztönzi a Biztonsági Tanácsot, hogy fontolja meg Phenjant a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalását emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Egy ilyen lépést valószínűleg blokkolna Kína, amely vétójoggal rendelkezik a tanácsban.
– Csúcstalálkozó reményei –
A múlt héten Park Geun-Hye dél-koreai elnök megismételte, hogy hajlandó négyszemközt tárgyalni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel – de csak akkor, ha Phenjan mutat némi elkötelezettséget atomfegyver-programjának feladása mellett.
„Nincs ok arra, hogy ne tartsunk Korea-közi csúcstalálkozót, ha áttörés jön létre az észak-koreai nukleáris kérdés megoldásában” – mondta Park.
„De ez csak akkor lesz lehetséges, ha Észak előáll egy proaktív és őszinte párbeszédre” – tette hozzá.
A két Korea korábban két csúcstalálkozót tartott, egyet 2000-ben, a másikat 2007-ben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete is megbeszéléseket folytat Észak-Koreával Ban Ki Mun főtitkár látogatásáról – valószínűleg még az év vége előtt.
Ban idén májusra tervezték a látogatást, de Phenjan az utolsó pillanatban visszavonta a meghívást, miután bírálta a közelmúltban végrehajtott észak-koreai rakétakísérletet.
