Szerző: WILPF, IPB, WBW, 6. november 2022
Tisztelt Stiell ügyvezető titkár és Violetti igazgató úr!
Az egyiptomi Felek Konferenciája (COP) 27 előtt szervezeteink, a Women's International League for Peace and Freedom (WILPF), a Nemzetközi Békeiroda és World BEYOND War, közösen írjuk Önnek ezt a nyílt levelet a katonai kibocsátásoknak és kiadásoknak az éghajlati válságra gyakorolt káros hatásaival kapcsolatos aggályainkról. Mivel Ukrajnában, Etiópiában és Dél-Kaukázusban fegyveres konfliktusok dúlnak, komolyan aggódunk amiatt, hogy a katonai kibocsátások és kiadások kisiklik a Párizsi Megállapodás előrehaladását.
Az Egyesült Nemzetek Éghajlati Keretegyezményének (UNFCCC) titkárságához fordulunk, hogy készítsen egy speciális tanulmányt, és tegyen nyilvános jelentést a hadsereg és a háború szén-dioxid-kibocsátásáról. Azt is kérjük, hogy a Titkárság tanulmányozza át és készítsen jelentést a katonai kiadásokról az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával összefüggésben. Aggodalomra ad okot, hogy a katonai kibocsátások és kiadások folyamatosan emelkednek, ami akadályozza az országok képességét az éghajlati válság enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra. Aggaszt bennünket az is, hogy az országok között zajló háborúk és ellenségeskedések aláássák a Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez szükséges globális együttműködést.
Megalakulása óta az UNFCCC nem vette a COP napirendjére a hadsereg és a háború szén-dioxid-kibocsátásának kérdését. Elismerjük, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) azonosította az éghajlatváltozás erőszakos konfliktusokhoz való hozzájárulásának lehetőségét, de az IPCC nem vette figyelembe a katonaság éghajlatváltozásra gyakorolt túlzott kibocsátását. Ennek ellenére a katonaság a fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb fogyasztója és a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a pártállamok kormányaiban. Az Egyesült Államok hadserege a legnagyobb kőolajtermék-fogyasztó a bolygón. A Brown Egyetemen működő Costs of War Project 2019-ben kiadott egy jelentést „Pentagon Fuel Use, Climate Change and the Costs of War” címmel, amely kimutatta, hogy az amerikai hadsereg szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint a legtöbb európai országé. Sok ország új, fosszilis tüzelőanyaggal működő fegyverrendszerekbe fektet be, például vadászrepülőgépekbe, hadihajókba és páncélozott járművekbe, amelyek hosszú évtizedekre szén-dioxid-lezárást okoznak, és megakadályozzák a gyors szén-dioxid-mentesítést. Nincsenek azonban megfelelő terveik a katonaság kibocsátásának ellensúlyozására és a szén-dioxid-semlegesség elérésére 2050-re. Azt kérjük, hogy az UNFCCC vegye napirendre a következő COP-n a katonai és háborús kibocsátások kérdését.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint tavaly a globális katonai kiadások 2.1 milliárd dollárra (USD) emelkedtek. Az öt legnagyobb katonai költő az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország. 2021-ben az Egyesült Államok 801 milliárd dollárt költött hadseregére, ami a világ katonai kiadásainak 40%-át tette ki, és több, mint a következő kilenc ország együttvéve. Idén a Biden-kormányzat tovább növelte az Egyesült Államok katonai kiadásait, 840 milliárd dolláros rekordra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a klímaváltozásért felelős Környezetvédelmi Ügynökség költségvetése mindössze 9.5 milliárd dollár. A brit kormány azt tervezi, hogy 100-ra megduplázza a katonai kiadásokat, 2030 milliárd fontra. Ami még rosszabb, a brit kormány bejelentette, hogy csökkenti az éghajlatváltozásból és a külföldi segélyekből származó finanszírozást, hogy többet költsön fegyverekre Ukrajnának. Németország emellett bejelentette, hogy 100 milliárd euróval növeli katonai kiadásait. A legutóbbi szövetségi költségvetésben Kanada a következő öt évben 35 milliárd dollárral növelte védelmi költségvetését jelenleg évi 8 milliárd dollárra. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagjai növelik katonai kiadásaikat, hogy elérjék a 2%-os GDP-célt. A NATO legfrissebb védelmi kiadási jelentése azt mutatja, hogy harminc tagországának katonai kiadásai az elmúlt 7 évben drámaian, évi 896 milliárd dollárról évi 1.1 billió dollárra emelkedtek, ami a világ katonai kiadásainak 52%-a (1. ábra). Ez a növekedés több mint 211 milliárd dollár évente, ami több mint kétszerese az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának.
2009-ben a koppenhágai COP 15-ön a gazdag nyugati országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 100-ig 2020 milliárd dolláros éves alapot hoznak létre, hogy segítsék a fejlődő országokat az éghajlati válsághoz való alkalmazkodásban, de ezt a célt nem sikerült elérniük. Tavaly októberben a nyugati országok Kanada és Németország vezetésével Klíma-finanszírozási Tervet tettek közzé, amelyben azt állítják, hogy 2023-ig tart, hogy teljesítsék azon kötelezettségvállalásukat, miszerint a Zöld Klíma Alapon (GCF) keresztül évente 100 milliárd dollárt mozgósítanak a szegényebb nemzetek támogatására az éghajlati válság kezelésében. . A fejlődő országok felelősek a legkevésbé a válságért, de őket sújtják leginkább az éghajlat által kiváltott szélsőséges időjárási események, és sürgősen megfelelő finanszírozásra van szükségük az alkalmazkodáshoz, valamint a veszteségekhez és károkhoz.
A glasgow-i COP 26-on a gazdag országok megállapodtak abban, hogy megduplázzák az alkalmazkodás finanszírozását, de ezt nem sikerült megtenniük, és nem sikerült megállapodniuk a veszteségek és károk finanszírozásáról sem. Ez év augusztusában a GCF elindította kampányát az országok második utánpótlásáért. Ez a finanszírozás kulcsfontosságú az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a nemek közötti egyenlőségre érzékeny és a kiszolgáltatott közösségeket célzó igazságos átmenet szempontjából. Az elmúlt évben a nyugati országok ahelyett, hogy az éghajlati igazságosság érdekében forrásokat osztottak volna fel, gyorsan növelték a fegyverekre és a háborúra fordított állami kiadásokat. Azt kérjük, hogy az UNFCCC vesse fel a katonai kiadások kérdését az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási létesítmények – a GCF, az Alkalmazkodási Alap és a Veszteség- és Kárfinanszírozási Eszköz – finanszírozási forrásaként.
Szeptemberben, az Egyesült Nemzetek Szervezetében folytatott általános vita során számos ország vezetői elítélték a katonai kiadásokat, és összefüggésbe hozták az éghajlati válsággal. A Salamon-szigetek miniszterelnöke, Manasseh Sogavare kijelentette: „Sajnos több forrást költenek háborúkra, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, ez rendkívül sajnálatos.” Costa Rica külügyminisztere, Costa Rica külügyminisztere, Arnaldo André-Tinoco kifejtette,
„Elképzelhetetlen, hogy miközben emberek milliói várnak oltásokra, gyógyszerekre vagy élelmiszerekre, hogy megmentsék életüket, a leggazdagabb országok továbbra is előnyben részesítik erőforrásaikat a fegyverkezésben az emberek jóléte, éghajlata, egészsége és méltányos gyógyulása rovására. 2021-ben a globális katonai kiadások hetedik egymást követő évben tovább növekedtek, és elérték a történelem során valaha tapasztalt legmagasabb értéket. Costa Rica ma megismétli felhívását a katonai kiadások fokozatos és tartós csökkentésére. Minél több fegyvert gyártunk, annál több menekülni fog még a legjobb irányítási és ellenőrzési erőfeszítéseinktől is. Arról szól, hogy az emberek és a bolygó életét és jólétét helyezzük előtérbe a fegyverekből és a háborúból származó haszonnal szemben.”
Fontos megjegyezni, hogy Costa Rica 1949-ben felszámolta hadseregét. Az elmúlt 70 év során a demilitarizációnak ez az útja vezette Costa Ricát a szén-dioxid-mentesítés és a biodiverzitás kérdésében. Tavaly a COP 26-on Costa Rica elindította a „Beyond Oil and Gas Alliance”-t, és az ország villamosenergia-termelésének nagy részét megújuló energiaforrásokból állíthatja elő. Az idei ENSZ-vitán Gustavo Petro Urrego, Kolumbia elnöke is elítélte az ukrajnai, iraki, líbiai és szíriai „kitalált” háborúkat, és azzal érvelt, hogy a háborúk ürügyül szolgáltak arra, hogy ne kezeljék a klímaváltozást. Azt kérjük, hogy az UNFCCC közvetlenül nézzen szembe a militarizmus, a háború és az éghajlati válság egymással összefüggő problémáival.
Tavaly Dr. Carlo Rovelli és Dr. Matteo Smerlak tudósok társalapítói voltak a Global Peace Dividend Initiative-nak. A Scientific Americanben megjelent, „A világ katonai kiadásainak kis mértékű csökkentése segíthet finanszírozni az éghajlati, egészségügyi és szegénységi megoldásokat” című cikkükben azzal érveltek, hogy az országoknak a „globális fegyverkezési versenyben évente elpazarolt” 2 billió dollár egy részét a zöldekhez kellene irányítaniuk. Klíma Alap (GCF) és egyéb fejlesztési alapok. A béke, valamint a katonai kiadások csökkentése és átcsoportosítása az éghajlatváltozás finanszírozására kulcsfontosságú a globális felmelegedés 1.5 fokos korlátozásához. Felszólítjuk az UNFCCC Titkárságát, hogy használja fel irodáját a katonai kibocsátások és a katonai kiadások éghajlati válságra gyakorolt hatásaira. Kérjük, vegye fel ezeket a kérdéseket a COP közelgő napirendjére, és rendeljen meg egy speciális tanulmányt és nyilvános jelentést. A szén-dioxid-kibocsátású fegyveres konfliktusokat és a növekvő katonai kiadásokat többé nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha komolyan gondoljuk a katasztrofális éghajlatváltozás elhárítását.
Végül úgy gondoljuk, hogy a béke, a leszerelés és a demilitarizálás létfontosságú a mérsékléshez, az átalakuláshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlati igazságossághoz. Szívesen vennénk, ha virtuálisan is találkoznánk Önnel, és a WILPF iroda fenti elérhetőségein keresztül elérhetnénk. A WILPF küldöttséget is küld a COP 27-re, és örömmel találkozunk Önnel Egyiptomban. Szervezeteinkről és a levelünkben szereplő információk forrásairól az alábbiakban mellékelünk. Várjuk válaszát. Köszönjük aggodalmaink iránti figyelmét.
Tisztelettel,
Madeleine Rees
Főtitkár
A Nemzetközi Béke és Béke Liga
Sean Conner
A Nemzetközi Békeiroda ügyvezető igazgatója
David Swanson Társalapító és ügyvezető igazgató
World BEYOND War
SZERVEZETEINKRŐL:
Nők Nemzetközi Liga a Békéért és Szabadságért (WILPF): A WILPF egy tagságon alapuló szervezet, amely feminista elvek mentén működik, szolidaritásban és partnerségben testvéraktivistákkal, hálózatokkal, koalíciókkal, platformokkal és civil társadalmi szervezetekkel. A WILPF-nek több mint 40 országban vannak tagosztályai és csoportjai, és partnerei vannak szerte a világon, és központunk Genfben található. Jövőképünk egy állandó béke világa, amely a szabadság, az igazságosság, az erőszakmentesség, az emberi jogok és a mindenki egyenlősége feminista alapjaira épül, ahol az emberek, a bolygó és minden más lakója együtt élnek és harmonikusan virágoznak. A WILPF-nek van egy New York-i Reaching Critical Will nevű leszerelési programja: https://www.reachingcriticalwill.org/ További információ a WILPF-ről: www.wilpf.org
Nemzetközi Békeiroda (IPB): A Nemzetközi Békeiroda elkötelezett a háború nélküli világ víziója mellett. Jelenlegi fő programunk középpontjában a Leszerelés a Fenntartható Fejlődésért áll, ezen belül elsősorban a katonai kiadások átcsoportosítására koncentrálunk. Úgy gondoljuk, hogy a katonai szektor finanszírozásának csökkentésével jelentős összegek szabadulhatnak fel olyan hazai vagy külföldi társadalmi projektekre, amelyek valós emberi szükségletek kielégítését, a környezet védelmét szolgálhatják. Ugyanakkor számos leszerelési kampányt támogatunk, és adatokat szolgáltatunk a fegyverek és a konfliktusok gazdasági dimenzióiról. A nukleáris leszereléssel kapcsolatos kampánymunkánk már az 1980-as években elkezdődött. 300 tagszervezetünk 70 országban az egyes tagokkal együtt globális hálózatot alkot, amely egy közös ügy érdekében egyesíti a tudást és a kampánytapasztalatot. Összekapcsoljuk a hasonló kérdéseken dolgozó szakértőket és jogvédőket, hogy erős civil társadalmi mozgalmakat építsünk ki. Egy évtizeddel ezelőtt az IPB globális kampányt indított a katonai kiadásokról: https://www.ipb.org/global-campaign-on-military-spending/, amelyben a sürgős társadalmi és környezeti szükségletek csökkentésére és átcsoportosítására szólított fel. További információ: www.ipb.org
World BEYOND War (WBW): World BEYOND War egy globális erőszakmentes mozgalom a háború befejezéséhez és az igazságos és fenntartható béke megteremtéséhez. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a háború befejezésének támogatására és tovább fejlesszük azt. Arra törekszünk, hogy előmozdítsuk azt az elképzelést, hogy nemcsak valamelyik háborút akadályozzuk meg, hanem az egész intézményt is eltöröljük. Arra törekszünk, hogy a háború kultúráját a béke kultúrájával helyettesítsük, amelyben a konfliktus rendezésének erőszakmentes eszközei lépnek a vérontás helyett. World BEYOND War 1. január 2014-jén kezdődött. Fejezeteink és leányvállalataink szerte a világon vannak. A WBW globális petíciót indított „COP27: Stop Excluding Military Pollution from Climate Agreement”: https://worldbeyondwar.org/cop27/ További információ a WBW-ről itt található: https://worldbeyondwar.org/
FORRÁS:
Kanada és Németország (2021) „Klímafinanszírozási terv: a 100 milliárd dolláros cél elérése”: https://ukcop26.org/wp-content/uploads/2021/10/Climate-Finance-Delivery-Plan-1.pdf
Konfliktus- és Környezetvédelmi Megfigyelőközpont (2021) „Radar alatt: Az EU katonai ágazatainak szénlábnyoma”: https://ceobs.org/wp-content/uploads/2021/02/Under-the-radar_the-carbon-footprint- of-the-EUs-military-sectors.pdf
Crawford, N. (2019) „Pentagon Fuel Use, Climate Change and the Costs of War”:
https://watson.brown.edu/costsofwar/papers/ClimateChangeandCostofWar Global Peace Dividend Initiative: https://peace-dividend.org/about
Mathiesen, Karl (2022): „Az Egyesült Királyság klíma- és segélypénzt használ fel fegyverek vásárlására Ukrajnának”, Politico: https://www.politico.eu/article/uk-use-climate-aid-cash-buy-weapon-ukraine /
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (2022) a NATO védelmi kiadásairól szóló jelentés, 2022. június:
OECD (2021) „A fejlett országok által 2021–2025-ben biztosított és mozgósított éghajlatváltozás elleni finanszírozás előretekintő forgatókönyvei: Technikai megjegyzés”: https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/a53aac3b-en.pdf?expires=1662416616&id =id&accname=vendég&checksum=655B79E12E987B035379B2F08249 7ABF
Rovelli, C. és Smerlak, M. (2022): „A világ katonai kiadásainak kis mértékű csökkentése segíthet finanszírozni az éghajlati, egészségügyi és szegénységi megoldásokat”, Scientific American: https://www.scientificamerican.com/article/a-small- a világ katonai kiadásainak csökkentése segíthet finanszírozni a klíma-egészségügyi és szegénységi megoldásokat/
Sabbagh, D. (2022) „Az Egyesült Királyság védelmi kiadásai 100-ra megduplázódnak, 2030 milliárd fontra, mondja a miniszter”, The Guardian: https://www.theguardian.com/politics/2022/sep/25/uk-defence-spending- 100-ra megduplázódik 2030 millióra – mondja a miniszter
Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (2022) A világ katonai kiadásainak trendjei, 2021:
ENSZ Környezetvédelmi Program (2021): Pénzügyi helyzet a természetért https://www.unep.org/resources/state-finance-nature
UNFCCC (2022) Climate Finance: https://unfccc.int/topics/climate-finance/the-big-picture/climate- finance-in-the-negotiations/climate-finance
Egyesült Nemzetek Szervezete (2022) Általános vita, Közgyűlés, szeptember 20-26: https://gadebate.un.org/en
