Mugyenyi Bianca, CsőcselékÁprilis 8, 2021
Ezen a hétvégén országszerte 100 ember vesz részt a programon Nincs Fighter Jet Koalíciógyors és vigyáz, hogy ellenezhesse Kanada tervezett 88 új vadászgép vásárlását. A Gyorsan állítsa le a sugárhajtókat megtiszteli azokat is, akiket kanadai vadászgépek öltek meg.
A következő hónapokban a szövetségi kormány várhatóan közzéteszi az új vadászrepülőgépekre vonatkozó javaslatok első értékelését. A versenyzők a Saab Gripenje, a Boeing Super Hornetje és a Lockheed Martin F-35-ös versenyzői.
A vadászgép kérdés nagyon sok energiát emésztett fel a szövetségi kormányban. Az alsóház védelmi állandó bizottságának keddi tanúsága szerint a titkos tanács volt jegyzője, Michael Wernick azt javasolta, új vadászgépek vásárlása volt azon kérdések között, amelyek „elveszítették a figyelmünket” Jonathan Vance volt honvédelmi vezérkari főnök nemi magatartásának vádjairól.
A szövetségi kormány szerint mintegy 19 milliárd dollárt tervez kiadni új repülőgépekre. De ez csak a matrica ára. A kiválasztott síktól függően a valós költség ennek az összegnek a négyszerese lehet. A No Fighter Jets Coalition nemrégiben közzétett jelentése szerint az életciklus költségét - a repülőgépek beszerzésétől a karbantartáson át az ártalmatlanításig - a 77 milliárd $.
Ezeket az erőforrásokat jobban be lehetne fektetni az igazságos helyreállításba és a Green New Deal munkahelyekbe. A harci repülőgépekre szánt pénzeszközök az első nemzetek vízválságát is megoldhatják, és minden tartaléknál garantálhatják az egészséges ivóvizet. És elegendő pénz több tízezer szociális lakás vagy több kisvasút megépítéséhez különböző városokban.
De ez nem egyszerűen pénzügyi pazarlás kérdése. Kanada ütemben bocsát ki jelentősen több üvegházhatású gáz (ÜHG), mint amire a 2015. évi párizsi megállapodásban hozzájárult. Mégis tudjuk, hogy a vadászgépek hihetetlen mennyiségű üzemanyagot használnak. Azután hat hónapig tartó líbiai bombázás 2011-ben, a kanadai királyi légierő kiderült hogy féltucatnyi sugara 8.5 millió liter üzemanyagot fogyasztott. Ráadásul a nagyobb magasságban történő szén-dioxid-kibocsátásnak nagyobb melegítő hatása van, más repülési „kibocsátásokkal”, köztük dinitrogén-oxiddal, vízgőzzel és korommal, amelyek további éghajlati hatásokat okoznak.
A szén-dioxid koncentrációjának a légkörben múló 420 alkatrész milliónként a múlt hétvégén először abszurd idő szén-dioxid-intenzív harci repülőgépeket vásárolni.
A Honvédelmi Minisztérium messze a az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátója a szövetségi kormányban. Hihetetlen, hogy a fegyveres erők kibocsátása mentesül a nemzeti csökkentési célok alól.
Amellett, hogy biztosítani tudjuk, hogy nem tudjuk elérni az éghajlati célkitűzéseinket, nincs szükség vadászgépekre a kanadaiak védelmére. Nagyrészt haszontalanok egy globális járvány vagy egy 9/11-es típusú támadás kezelésében, a természeti katasztrófákra való reagálásban, nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban vagy békefenntartó műveletekben. Ezek támadó fegyverek, amelyek célja a légierő képességének növelése az Egyesült Államokkal és a NATO-val való műveletekhez való csatlakozáshoz.
Halál és pusztítás hadjáratai
Az elmúlt évtizedekben a kanadai vadászgépek jelentős szerepet játszottak az Egyesült Államok által vezetett Irakban (1991), Szerbiában (1999), Líbiában (2011), valamint Szíriában és Irakban (2014-2016) végrehajtott robbantásokban.
A volt Jugoszlávia 78 napos bombázása megsértette a nemzetközi jogot mint sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, sem a szerb kormány jóváhagyta. Ugyanez mondható el az újabb szíriai robbantásokról. 2011-ben a Biztonsági Tanács repülési tilalmi zónát jóváhagyott líbiai civilek védelme érdekében, de a NATO bombázása messze meghaladta az ENSZ engedélyét.
Hasonló dinamika játszott Irakkal a 90-es évek elején. A háború alatt a kanadai vadászgépek részt vettek az úgynevezett „Bubiyan Turkey Shoot” -ban megsemmisítette Irakét száz plusz tengeri hajók, és a koalíciós bombázások megsemmisítették Irak polgári infrastruktúrájának nagy részét. Az ország villamosenergia-termelését nagyrészt lebontották, csakúgy, mint a főbb gátakat, szennyvíztisztító telepeket, telekommunikációs berendezéseket, kikötői létesítményeket és olajfinomítókat. Húszezer iraki csapat és civilek ezrei megölve.
Szerbiában százan haltak meg a NATO 1999-es bombázása során, és százezrek kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. NATO robbantások „Az ipari területek és az infrastruktúra megsemmisítése veszélyes anyagokkal szennyezte a levegőt, a vizet és a talajt.” A vegyi üzemek szándékos megsemmisítése okozta jelentős környezeti károkat.
Líbiában a NATO vadászgépek súlyosan megrongálták a Great Manmade River víztartó rendszerét. A lakosság vizének 70 százaléka forrásának megtámadása valószínűleg a háborús bűnözés. A 2011-es háború óta líbiai emberek milliói szembesültek krónikus betegséggel vízválság. A háború hat hónapja alatt a szövetség leesett 20,000 bombák közel 6,000 célponton, köztük több mint 400 kormányzati épület vagy parancsnoki központ. Tucatnyi, valószínűleg száz civil vesztette életét a sztrájkokban.
Egy október Nanos közvélemény-kutatás kiderült, hogy a bombázási akciók a katonaság népszerűtlen felhasználása. Amikor azt kérdezték a válaszadóktól, hogy „mennyire támogatóak, ha egyáltalán támogatjátok a kanadai erők alábbi típusú nemzetközi misszióit?”, A rendelkezésre álló nyolc lehetőség közül a légicsapások voltak a legkevésbé népszerűek.
Hetvenhét százalék támogatta „a természeti katasztrófa-elhárításban való részvételt külföldön”, és 74 százalék támogatta az „ENSZ békefenntartó misszióit”, míg a megkérdezettek csupán 28 százaléka támogatta „a kanadai légierő légitámadásba keveredését”. Ezenkívül a katonaság felhasználása a NATO és a szövetségesek által vezetett missziók támogatására alacsony prioritást élvezett a megkérdezettek számára.
Válaszul a kérdésre: „Ön szerint mi a legmegfelelőbb szerep a kanadai fegyveres erők számára?” A megkérdezettek 6.9 százaléka mondta, hogy „támogassa a NATO misszióit / szövetségeseit”, míg 39.8 százaléka a „békefenntartást” választotta, 34.5 százaléka pedig a „Kanada védelmét” választotta. Ennek ellenére, ha 77 milliárd dollárt költenek élvonalbeli vadászgépekre, csak a jövőbeli amerikai és NATO-háborúkban vívott harc tervei kapcsán van értelme.
Ha a kanadai kormány valóban komolyan gondolja a földi élet védelmét, akkor nem szabad 88 felesleges, éghajlatromboló, veszélyes új vadászgépet vásárolnia.
Mugyenyi Bianca a kanadai külpolitikai intézet igazgatója.
Kép jóváírás: John Torcasio / Unsplash
