Joseph Essertier, február 20, 2019
Esemény: „Most jobban, mint valaha, itt az ideje, hogy eltávolítsuk az összes katonai bázist!” (Ima koso subete no gunji kichi wo tekkyo saseyou!
hely: Yomitan Village Locality Promotion Center, Okinawa, Japán
Idő: Vasárnap, február 10th, 17:00 és 21:00 között
Szponzoráló szervezetek: Kadena békeakció (Kadena piisu akushon), Miyako-szigeti végrehajtó bizottság (Miyakojima Jikou Iinkai), és az Okinawa-Korea Népi Szolidaritás (Chuukan minshuu rentai)
Ezen a napon, február 10-én részt vettem egy szimpóziumon, amelyre a Yomitan Village Locality Promotion Centerben került sor, amely egy nagy épületegyüttes része, amely magában foglalja a Yomitan Village Office-t (egyfajta városháza) és civil létesítményeket. Yomitan Village nagy részét még ma is amerikai katonai bázisként használják, de a terület, ahol a központ található, valamint a Village Office (azaz a városháza), egy baseballpálya és más közösségi létesítmények használatban vannak. hogy az amerikai csapatok családjainak lakjanak. A Yomitan volt az Okinawa-sziget első része, ahol a szövetséges erők partra szálltak a csendes-óceáni háború alatt az intenzív okinavai csata egyik fő állomásaként. Így e föld visszaadása Yomitan népének különleges győzelem lehetett. (Az én összefoglalóm a Yomitanról, az alábbi összefoglalókhoz hasonlóan, egyáltalán nem átfogó).
Valójában ez az esemény nagyon időszerű volt, körülbelül két héttel a Donald Trump és Kim Dzsongun második csúcstalálkozója előtt, február 27-én és 28-án a vietnami Hanoiban. Március 1-jén lesz a századik évfordulója Korea „Március 1. Mozgalmának” a függetlenségért, amelyre a 38. párhuzamos vagy „demilitarizált” zóna (azaz a DMZ) mindkét oldalán emlékeznek. Ez a mészárlás, amelyet a Japán Birodalom követett el a koreaiak ellen válaszul a széles körben elterjedt eseményekre. 1. március 1919-jén kezdődött függetlenségi követelések.
Nem sokkal ezután április 3-a lesz, arra a napra, amelyet Északkelet-Ázsiában a „Jeju április 3-i incidensként” emlegetnek.濟州四三事件, ejtsd: Jeju sasam sageon koreaiul [?] és Jeju yonsan jiken japánul) – egy nap, amely gyalázatban fog élni. Több tízezer embert öltek meg „az amerikai katonai kormány közvetlen vezetése alatt” abban az időben, amikor Koreát az USA megszállta. Még mindig folynak a kutatások erről az amerikai szörnyűségről, de az első kutatások azt mutatják, hogy Jeju sziget lakosságának legalább 10%-át lemészárolták, mert szemben álltak Syngman Rhee Egyesült Államok diktatúrájával.
Az emberek Japánban, és különösen Okinawában, ezen a tavaszon is emlékezni fognak az okinavai csatára, amely 1. április 22-jétől június 1945-ig tartott. Ezt „Okinawa emléknapjaként”慰霊の日 Irei no Szia, szó szerint „a halottak vigasztalásának napja”), és Okinawa prefektúrában minden év június 23-án ünnepnap. Negyedmillió ember vesztette életét, köztük több mint tízezer amerikai és több tízezer japán katona. Okinawa lakosságának egyharmada meghalt. A lakosság túlnyomó többsége hajléktalan maradt. Ez volt okinawai történelem legsajnálatosabb eseménye.
Nagy remények vannak az északkelet-ázsiai békére a hanoi csúcstalálkozó előtt.
Yomitan Village korábbi polgármesterének és a japán parlamenti képviselőnek a beszéde
YAMAUCHI Tokushin úr, 1935-ben született és itthon Yomitan falu, Okinawa szigetének egy része, több mint két évtizeden át a 35,000 XNUMX lakosú Yomitan város/falu polgármestere volt, majd később tagja volt a Tanácsosok Házának az Országgyűlésben (nemzeti törvényhozás, például az Egyesült Államok Kongresszusa). ) egy ciklusra. Sokkal hozzájárult az okinawaiak és a koreaiak közötti szolidaritás kiépítéséhez.
Yamauchi úr elmagyarázta, hogy a Japán Birodalom kormánya a rendőrség és a katonaság erejével annektálta Okinavát, éppúgy, mint Koreát a Meidzsi időszakban (1868-1912), és ily módon a japán kormány elvetette a magokat. az okinawaiak és a koreaiak szenvedéséről. Mint aki jelenleg Japán állampolgára, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Japán Birodalom bántotta Koreát.
3:30 körül kommentálja a dél-koreai gyertyafényes forradalmat. Miután elmondta, hogy megtisztelő, hogy Moon Jeong-hyun dél-koreai katolikus pap is részt vehet a szimpóziumon, a következő üdvözletét fejezi ki a koreai látogatóknak: „Szeretlek üdvözölni és kifejezni mély tiszteletemet a gyertyafény ügynökei iránt. Dél-Korea forradalma a hatalmaddal, az igazságérzeteddel és a demokrácia iránti szenvedélyeddel."
Amint kimondta ezeket a szavakat, és elkezdte mondani a következő szavakat, Moon Jeong-hyun spontán felállt, odament hozzá, és megrázta a kezét, sok taps közepette: „Maradjunk mindketten erősek, hogy egy nap elmondhassam neked: – Okinawa nyert. Hibátlanul megnyerjük a küzdelmet Henokóban.”
Azt követeli, hogy tartsák tiszteletben Japán békealkotmányát [a 9. cikkével együtt]. Emlékszik, hogy pontosan az a föld, amelyen ő és mindannyian, a szimpózium résztvevői ültünk, egykor az Egyesült Államok katonai bázisa volt, amely a bázisok további visszavonását és a föld visszaadását ígérte.
Elmondta, hogy minden év július negyedikén, az Egyesült Államok függetlenségének napján Yomitan Village képviselője virágot szállít a tisztviselőknek egy yomitani bázison. Emellett ő maga is sok levelet írt az amerikai elnököknek. Egyszer választ kapott. Ez Jimmy Carter volt amerikai elnöktől származott. Hangsúlyozta, hogy meg kell érteni az ellenség érzéseit (?) vagy álmait (?), például július negyedikét. A függetlenségről és szabadságról szóló amerikai álmot pedig összekapcsolta az okinawaiak és a koreaiak törekvéseivel. Valójában nem az „önrendelkezés” szót hallottam, hanem ezeket a szavakat, mint például a „függetlenség” és „az emberek” (minshu japánul) a július negyedikével összefüggésben jelezte, hogy ez volt a következtetése. Amint alább látni fogjuk, Moon Jeong-hyun katolikus pap beszédében az önrendelkezésről – a békéről és a demokráciáról szóló – álmának visszhangjait hallhatjuk. Ezt a beszédet a koreai függetlenségi mozgalom 100. évfordulója előtt tartva (a Március 1-i mozgalom), bebizonyította, hogy tudatában van és értékeli, hogy az Egyesült Államok birodalma által a régióban a bázisok birodalmán keresztül gyakorolt uralmának véget kell vetnie a koreaiaknak, éppúgy, mint az okinawaiak fejében jelenleg, amikor teljes körű erőszakot követnek el a túlélésért küzdő ökoszisztémán (a korall 200 veszélyeztetett fajjal és a dugong vagy „tengeri tehén”.
Moon Jeong-hyun katolikus pap beszéde
Moon Jeong-hyun, akit sokan „Moon atyaként” ismernek, 2012-ben megkapta a Gwangju-díjat az Emberi Jogokért, és a dél-koreai demokrácia és béke érdekében végzett hosszú életéről híres. Feltűnik John Pilger 2016-os „The Coming War on China” című filmjében.
Az alábbiakban csak hozzávetőlegesen összefoglalom beszédének azon részeit, amelyek szerintem érdekelhetik az angolul beszélőket, nem pedig fordítás, Moon Jeong-hyun beszédének egy részéből:
Ez a harmadik alkalom Okinawában, de ez az idő valami különlegesnek tűnik. Sok embert nagyon érdekel, mi történt Koreában, különösen a gyertyafényes forradalom kapcsán. Senki sem gondolta, hogy ez megtörténik. Elképesztő, hogy most Park Geun-hye és Lee Myung-bak (Dél-Korea két volt elnöke) börtönben van. Nagyszerű, hogy az okinawaiak érdeklődnek. Moon Jae-in lett az elnök. Valóban találkozott Kim Dzsongunnal Panmunjomban, vagy csak képzeltem? Donald Trump és Kim Dzsongun Szingapúrban találkozott. Egyszer az emberek Dél-Koreából vonattal is eljuthatnak Európába.
Csodálatos előrelépés történt, amit köszönünk. De Shinzo Abe miniszterelnök és Moon Jae-in elnök csak az Egyesült Államok kormányának bábjai. Valójában még több előrelépést lehetne elérni, de az amerikai kormány lassítja a folyamatot.
A következő klipben Moon Jeong-hyun a hatalmas Camp Humphreys bázisról beszél, amely nem messze van Szöultól és a Jeju polgári-katonai komplexum kikötőjéről, vagy röviden „Jeju haditengerészeti bázisról”, a Jeju-szigeten lévő Gangjeong faluban.
Úgy gondolom, hogy a [Camp Humphreys] pyeongtaeki bázisa az legnagyobb amerikai külföldi bázis . A bázis bővítése miatt rengeteg embert börtönöztek be, és csatákat vívtak a bíróságokon. Gangjeong faluban élek Jeju-sziget. Nekünk van haditengerészeti támaszpont építése ellen küzdött ott. Sajnálatos módon, elkészült.
Aztán Moon Jeong-hyun érinti azt a nagyon fontos kérdést, hogy mi lesz Koreával az újraegyesítés után, feltételezve, hogy ez valóban megtörténik.
Dél-Korea kormánya hazudik az amerikai kormány kedvéért. Az Egyesült Államok politikája a probléma. Ezek a bázisok és a bázisokra vonatkozó tervek Kínára összpontosítanak. Ebben az értelemben is Shinzo Abe miniszterelnök és Moon Jae-in elnök az amerikai kormány bábjai.
Mi lesz a bázisokkal Korea újraegyesítése után? Hazatérnek a Kadena légibázison lévő amerikai csapatok, és bezárják a bázisokat? Ez megtörténik a dél-koreai bázisokkal? Természetesen ennek így kell történnie. De nem ez fog történni. Miért? Mivel az Egyesült Államok kiképzi a látnivalóit Kínára. Ezeket a bázisokat biztosan nem tervezik bezárni.
Ez a harmadik alkalom, hogy Okinawában vagyok, és most sokan ismernek itt. Amikor idejöttem, sokan mondták nekem, hogy itt vagy ott találkoztak velem. Amikor Henokóban jártam, hallottam, hogy sok koreai fiatal járt már át Henokón. A Henoko [küzdelemből] sokan jártak Koreában.
Ez nem könnyű. Nem gondoltuk, hogy Park Geun-hye-t le tudjuk venni a helyről. Katolikus pap vagyok és vallásos. Mindannyian meglepődtek. Így vagyunk mi is. Ezt mondtam neked korábban, nem? Nem hittük, hogy meg tudjuk csinálni. Olyan dolgok történtek, amik valaha elképzelhetetlenek voltak. Sokan azt hiszik, hogy soha nem fogjuk tudni elűzni az amerikai hadsereget, de ígérem, hogy idővel megtehetjük és meg is fogjuk! Nem tudjuk elűzni Abe-t vagy Moon Jae-int, de ha együttműködik azokkal, akikkel a gyertyafényes forradalom során találkoztam, elűzhetjük az amerikai katonai bázisokat.
Előadók az első ülésen:
A bal szélen Im Yungyon, a Pyontek Békeközpont ügyvezető igazgatója
Im Yungyontól jobbra Kan Sanwon, a Pyontek Békeközpont igazgatója
Tolmács, Lee Kilju, egyetemi tanár
Középen Moon Jeong-hyun atya, egy híres aktivista a dél-koreai Jeju-szigetről
Második a jobb szélről, Tomiyama Masahiro
A jobb szélen az Emcee, Kiyuna Minoru
Előadók a második ülésen:
Shimizu Hayako, aki az Okinawa prefektúra egyik nagyobb szigetének, Miyako-szigetnek a militarizálásáról beszélt
Yamauchi Tokushin, a Nemzeti Diéta Tanácsosok Házának (Japán parlament) korábbi törvényhozója
Tanaka Kouei, Kadena város városi tanácsának tagja (Nakagami körzetben, Okinawa prefektúrában)
Üzenet az amerikaiaknak
A második ülés vége felé felálltam és feltettem egy kérdést, főleg YAMAUCHI Tokushinnak és MOON Jeong-hyunnak: – Mit mondanál az amerikaiaknak? A következő volt a válaszuk.
YAMAUCHI Tokushin válasza: Felesleges egyetlen amerikainak elmondani, de Önön keresztül szeretném elmondani Trump elnöknek a következőket: A Kadena légibázistól kezdve azt szeretném, ha az Egyesült Államok a lehető leghamarabb bezárná az összes okinavai bázist.
MOON Jeong-hyun válasza: Van egy dal. A dal arról szól, hogy kiszorítottuk a japánokat, majd bejöttek az amerikaiak. Ahogy a „Hinomaru”-t (Japán nemzeti zászlaját) leszedték, a „Stars and Stripes” felszállt. A japán és az amerikai hadsereg egyaránt megszállta Koreát. Ebben az értelemben ugyanazok – nem jók. Ennek ellenére vannak amerikaiak, akikkel jó barátságban vagyok, és közel állok hozzám. Ugyanez igaz a japánokra is. Az amerikai és a japán kormány azonban ugyanaz. Koreát 36 évig megszállta és megszállta Japán, majd az USA megszállta Koreát, és több mint 70 évig megszállta. Az az igazság. Nem titkolhatod az igazságot. Az igazság majd kiderül. Az igazság mindenképpen győzni fog. Japánhoz és Amerikához képest Dél-Korea nagyon kicsi. De azért küzdöttünk, hogy kihozzuk az igazságot. Sok más dolgot is el tudnék mondani, de mivel az idő korlátozott, ennyiben hagyom.
A fiatal jeju-i aktivista válasza: Kérem, hagyja abba az emberek manipulálását és gyilkolását. Nem akarunk többé háborúkat vívni az Egyesült Államokért. Gyorsan csökkentse az Egyesült Államok hadseregét hazánkban, és összpontosítson a környezet és a halál problémáira. Nem szabad időt vesztegetned emberek megölésére.
