David Swanson, World BEYOND War, Október 18, 2021
A WMD-hazug Curveball videózott vallomása nyomán Colin Powell volt az tudást követel miért nem figyelmeztette őt senki a Curveball megbízhatatlanságára. A baj az, hogy megtették.
El tudod képzelni, hogy lehetőséged van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához fordulni egy globális jelentőségű ügyben, a világ összes médiáját figyelve, és arra használva, hogy… hát, hogy szarokat csináljunk - egyenes arccal és A CIA igazgatója a háta mögött támaszkodott, úgy értem, hogy egy világszínvonalú, a rekordok könyvéért bika-sugárzást akarok kilökni, hogy leheletnyi levegőt ejtsek, anélkül, hogy néhány zokogás lenne benne, és hogy úgy nézzen ki, mintha komolyan gondolná az egészet? Micsoda epe. Milyen sértés lenne az egész világra nézve.
Colin Powellnek nem kell ilyesmit elképzelnie. Együtt kell vele élnie. 5. február 2003 -én csinálta.
2004 nyarán próbáltam megkérdezni tőle. Beszélt a washingtoni Unity Journalists of Color egyezménnyel Washingtonban. Az eseményt úgy hirdették meg, hogy magában foglalja a kérdéseket az emeletről, de valamiért ezt a tervet felülvizsgálták. Az ülésen felszólalók megengedték, hogy kérdéseket tegyenek fel négy biztonságos és átvizsgált színes újságíró előtt, mielőtt Powell megjelent, majd ez a négy személy választhatott valamit, ami ezzel kapcsolatos - természetesen ezt nem tették meg.
Bush és Kerry is beszélt. Az újságírói testületet, amely Bush -t kérdezte, amikor megjelent, nem ellenőrizték megfelelően. Roland Martin, a Chicago Defender valahogy rácsúszott (ami nem fog megismétlődni!). Martin megkérdezte Bushtól, hogy ellenzi -e az öregdiákok gyermekeinek kedvezményes főiskolai felvételét, és jobban törődik -e a szavazati jogokkal Afganisztánban, mint Floridában. Bush szarvasnak látszott a fényszóróban, csak intelligencia nélkül. Annyira botlott, hogy a szoba nyíltan kinevette.
De a panel, amelyet Powellben golyógolyók előállítására szereltek össze, jól teljesítette a célját. Gwen Ifill moderálta. Megkérdeztem Ifillt (és Powell később megnézhette a C-Span-on, ha akarná), hogy Powellnek van-e magyarázata arra, hogyan támaszkodott Saddam Hussein vejének vallomására. Elmondta a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó állításokat, de óvatosan kihagyta azt a részt, ahol ugyanez az úr azt vallotta, hogy iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisültek. Ifill megköszönte, és nem szólt semmit. Hillary Clinton nem volt jelen, és senki sem vert meg.
Kíváncsi vagyok, mit szólna Powell, ha valaki felteszi neki ezt a kérdést, akár ma, vagy jövőre, vagy tíz év múlva. Valaki egy csomó régi fegyverről mesél neked, és ugyanakkor azt is, hogy megsemmisítették őket, te pedig úgy döntesz, hogy megismétled a fegyverekről szóló részt, és cenzúrázod a pusztításukról szóló részt. Ezt mivel magyarázná?
Nos, ez a mulasztás bűne, így Powell végül azt állíthatja, hogy elfelejtette. - Ó, igen, ezt akartam mondani, de elment az agyam.
De hogyan magyarázná ezt:
Powell az ENSZ -ben tartott előadásában ezt a fordítást közölte az iraki hadsereg tisztjei közötti lehallgatott beszélgetésről:
- Igen, megvizsgálják a lőszert.
"Igen.
„Ennek lehetőségére tilos lőszer van.
„A véletlen tiltott lőszer miatt?
"Igen.
- És tegnap üzenetet küldtünk Önnek, hogy takarítson ki minden területet, hulladékterületet, elhagyott területet. Győződjön meg róla, hogy nincs ott semmi. ”
A „minden terület tisztítása” és a „Győződjön meg róla, hogy nincs ott semmi” terhelő kifejezések nem szerepelnek a csereügyminisztérium hivatalos fordításában:
„Lt. Ezredes: Ellenőrzik a nálad lévő lőszert.
„Ezredes: Igen.
„Lt. Col: Lehetséges, hogy vannak tiltott lőszerek.
„Ezredes: Igen?
„Lt. EZREDES: Ez a lehetőség véletlenül, tiltott lőszer.
„Ezredes: Igen.
„Lt. Ezredes: És üzenetet küldtünk Önnek, hogy ellenőrizze a hulladékterületeket és az elhagyott területeket.
- Ezredes: Igen.
Powell kitalált párbeszédet írt. Betette a sorokat, és úgy tett, mintha valaki mondta volna. Bob Woodward ezt mondta erről „Támadási terv” című könyvében.
„[Powell] úgy döntött, hogy a lehallgatások személyes értelmezését hozzáadja a begyakorolt forgatókönyvhöz, lényegesen továbbviszi őket, és a legnegatívabb megvilágításba helyezi őket. Powell a „tiltott lőszer” lehetőségének megvizsgálásával kapcsolatos lehallgatást illetően tovább folytatta az értelmezést: „Tisztítsa meg az összes területet. . . . Győződjön meg róla, hogy nincs ott semmi. Mindez nem szerepelt a lehallgatásban. ”
Előadásának nagy részében Powell nem párbeszédet talált ki, de tényként számos olyan állítást mutatott be, amelyeket saját munkatársai figyelmeztettek, hogy gyengék és védhetetlenek.
Powell elmondta az ENSZ -nek és a világnak: „Tudjuk, hogy Szaddám fia, Qusay elrendelte, hogy távolítsanak el minden tiltott fegyvert Szaddam számos palotakomplexumából.” 31. január 2003 -én a Külügyminisztérium Hírszerzési és Kutatási Hivatala („INR”) által készített Powell -féle megjegyzések tervezetének értékelése ezt az állítást „gyengének” minősítette.
A kulcsfontosságú fájlok állítólagos iraki elrejtésével kapcsolatban Powell elmondta: „katonai és tudományos intézmények kulcsfontosságú iratait olyan autókba helyezték, amelyeket az iraki hírszerző ügynökök vezetnek a vidéken, hogy elkerüljék az észlelést.” A 31. január 2003 -i INR értékelés „gyenge” -ként jelölte meg ezt az állítást, és hozzátette: „A valószínűség megkérdőjelezhető”. 3. február 2003 -án a Powell megjegyzéseinek egy későbbi tervezetének INR értékelése megjegyezte:
„4. oldal, utolsó golyó, a kulcsfontosságú fájlok, amelyeket autókban hajtanak, hogy elkerüljék az ellenőröket. Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető, és azt ígéri, hogy a kritikusok és esetleg az ENSZ ellenőrző tisztviselői is célba veszik. ”
Ez nem akadályozta meg Colint abban, hogy tényként nyilatkozzon, és nyilvánvalóan abban reménykedett, hogy még akkor is, ha az ENSZ ellenőrei pimasz hazugnak tartják, az amerikai média nem árulja el senkinek.
A biológiai fegyverek és a szóróberendezések kérdésével kapcsolatban Powell elmondta: „forrásokból tudjuk, hogy egy Bagdadon kívüli rakétabrigád rakétavetőket és robbanófejeket bocsátott ki biológiai hadianyagokat különböző helyszínekre, és osztotta szét őket Irak nyugati részén.”
A 31. január 2003 -i INR értékelés „gyengeként” jelölte ezt az állítást:
"GYENGE. Állítólag a biológiai robbanófejű rakéták szétszóródtak. Ez némileg igaz lenne a hagyományos robbanófejű rövid hatótávolságú rakétákra, de megkérdőjelezhető a nagyobb hatótávolságú rakéták vagy biológiai robbanófejek tekintetében. ”
Ezt az állítást ismételten megjelölték 3. február 2003 -án, a Powell előadás egy későbbi tervezetének értékelésénél: „5. oldal, első bekezdés, állítás újrakétás brigád, amely szétszórja a rakétaindítókat és a BW robbanófejeket. Ez az állítás is erősen megkérdőjelezhető, és az ENSZ ellenőrző tisztviselői kritizálhatják. ”
Ez nem állította meg Colint. Valójában vizuális segédeszközöket hozott elő, amelyek segítenek hazudni
Powell bemutatott egy iraki lőszerbunkerről készült műholdas fényképet, és hazudott:
„A két nyíl azt jelzi, hogy a bunkerek kémiai lőszert tárolnak. . . [t] a teherautó, […] lásd aláírási elem. Ez egy fertőtlenítő jármű arra az esetre, ha valami baj történne. ”
A 31. január 2003 -i INR értékelés „gyenge” -ként jelölte meg ezt az állítást, és hozzátette: „Támogatjuk a vita nagy részét, de megjegyezzük, hogy a szövegben többször idézett fertőtlenítő járművek olyan vízi teherautók, amelyeket jogszerűen használhatnak… Irak elmondta az UNMOVIC -nak, hogy mi lehet a hihető magyarázat erre a tevékenységre - hogy ez egy gyakorlat volt, amely hagyományos robbanóanyagok szállítását foglalta magában; a tűzvédelmi teherautó (vízszállító teherautó, amely fertőtlenítő járműként is használható) jelenléte gyakori ilyen esetekben. ”
Powell saját munkatársai azt mondták neki, hogy a dolog vízi teherautó, de azt mondta az ENSZ -nek, hogy „ez egy aláírási cikk… egy fertőtlenítő jármű”. Az ENSZ -nek szüksége volt egy fertőtlenítő járműre, mire Powell befejezte hazugságának kiszórását és az ország szégyenét.
Csak tovább halmozta: „A permetező tartályokkal felszerelt UAV -k ideális módszert jelentenek a biológiai fegyverekkel történő terrortámadás indítására” - mondta.
A 31. január 2003 -i INR értékelés ezt a kijelentést „gyenge” -nek minősítette, és hozzátette: „az az állítás, miszerint a szakértők egyetértenek abban, hogy a permetező tartályokkal felszerelt UAV -k„ ideális módszer a terrorista támadás megindítására biológiai fegyverekkel ”, gyenge.”
Más szóval, a szakértők NEM értettek egyet ezzel az állítással.
Powell folytatta, és bejelentette: „december közepén az egyik létesítmény fegyveres szakértőit iraki hírszerző ügynökök váltották fel, akik megtévesztették az ellenőröket az ott folyó munkával kapcsolatban”.
A 31. január 2003 -i INR értékelés ezt az állítást „gyenge”, „nem hiteles” és „kritikusnak nyilvánította, különösen az ENSZ felügyelőségei” megjelöléssel jelölte meg.
Munkatársai figyelmeztették, hogy amit mondani akar, azt nem hiszi el a hallgatósága, amely magában foglalja a ténylegesen tudó embereket.
Powellnek mindegy volt.
Powell kétségkívül úgy gondolta, hogy már mélyen van, és mit kell veszítenie, majd elmondta az ENSZ -nek: „Szaddam Husszein parancsára az iraki tisztviselők hamis halotti anyakönyvi kivonatot adtak ki egy tudósnak, és elrejtőztek . ”
A 31. január 2003 -i INR értékelés „gyenge” -ként jelölte meg ezt az állítást, és „Nem valószínűtlen, de az ENSZ ellenőrei megkérdőjelezhetik. (Megjegyzés: A tervezet tényként állítja be.)
Powell pedig tényként állította. Vegye figyelembe, hogy munkatársai nem tudták azt mondani, hogy bizonyíték van az állításra, inkább azt, hogy az „nem valószínűtlen”. Ez volt a legjobb, amit kitalálhattak. Más szóval: „Lehet, hogy megveszik ezt, uram, de ne számítsanak rá.”
Powell azonban nem volt megelégedve egy tudósról szóló hazugsággal. Kellett neki egy tucat. Azt mondta az ENSZ -nek: „Egy tucat [tömegpusztító fegyverek] szakértőt helyeztek házi őrizetbe, nem a saját házukban, hanem csoportként Szaddam Husszein egyik vendégházában.”
A 31. január 2003 -i INR értékelés „gyenge” és „erősen megkérdőjelezhető” megjelöléssel jelölte ezt az állítást. Ez nem érdemelte ki a „Nem valószínűtlen” feliratot sem.
Powell azt is elmondta: „Január közepén a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos létesítmények szakértői azt a parancsot kapták, hogy maradjanak otthon a munkából, hogy elkerüljék az ellenőröket. Más iraki katonai létesítmények munkásai, akik nem vettek részt fegyverprojektekben, helyettesíteniük kellett a hazaküldött munkásokat. ”
Powell munkatársai ezt „gyenge” -nek nevezték, a „valószínűség megkérdőjelezhető”.
Mindez eléggé hihetőnek tűnt a Fox, a CNN és az MSNBC nézői számára. És most láthatjuk, hogy ez érdekelte Colint. De bizonyára hihetetlenül hangzott az ENSZ ellenőrei számára. Itt volt egy srác, aki egyik vizsgálaton sem volt velük, és elmondta nekik, mi történt.
Scott Ritterről, aki számos UNSCOM -i ellenőrzést vezetett Irakban, tudjuk, hogy az amerikai ellenőrök felhasználták azt a hozzáférést, amelyet az ellenőrzési eljárás lehetővé tett számukra, hogy kémkedjenek, és adatgyűjtési eszközöket állítsanak fel a CIA számára. Tehát volt némi hihetőség abban a gondolatban, hogy egy amerikai visszatérhet az ENSZ -be, és az ellenőrzések során tájékoztathatja az ENSZ -t, hogy mi történt valójában.
Powell munkatársai azonban többször is figyelmeztették őt, hogy a konkrét állítások, amelyeket meg akart tenni, nem is hihetőek. Ezeket a történelem egyszerűbben nyilvánvaló hazugságként rögzíti.
Powell hazugságának fenti példái John Conyers kongresszusi képviselő által kiadott kiterjedt jelentésből származnak: „The Constitution in Crisis; A Downing Street jegyzőkönyvei és megtévesztése, manipuláció, kínzás, megtorlás és leplezések az iraki háborúban. ”
