Nincs ebben semmi új, ezért tudom, hogy ott van, mielőtt megláttam az új költségvetési javaslatot. Az Egyesült Államok finanszírozza a világ legelnyomóbb katonáinak nagy részét, fegyvereket ad el nekik és kiképzi őket. Sok éven át így tett. De ha óriási költségvetést fog javasolni, amely hiánykiadásokra támaszkodik, és azt állítja, hogy egy óriási katonai költségvetés (nagyobb, mint az vietnami háborús költségvetés, amely kisiklatta az LBJ hazai prioritásait) valahogy igazolható, akkor azt hiszem ki kell állnia és meg kell indokolnia minden egyes részletét, beleértve az Egyesült Államok mintegy 40% -át jelentő külföldi „segélyt”, amely valójában fegyverekre és katonaságra - elsősorban Izraelre - fordított pénz.
Az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott forrás a világ elnyomó kormányainak listájához a Freedom House, amely a nemzeteket rangsorolja mint „szabad”, „részben ingyenes” és „nem szabad”. Ezek a rangsorok állítólag egy országon belüli polgári szabadságjogokon és politikai jogokon alapulnak, és nyilvánvalóan nem veszik figyelembe az országnak a világ többi részére gyakorolt hatását.
A Freedom House a következő 50 országot (a Freedom House listájából csak azokat az országokat és területeket veszi át), amelyek „nem szabadok”: Afganisztán, Algéria, Angola, Azerbajdzsán, Bahrein, Fehéroroszország, Brunei, Burundi, Kambodzsa, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kína, Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa), Kongói Köztársaság (Brazzaville), Kuba, Dzsibuti, Egyiptom, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Eswatini, Etiópia, Gabon, Irán, Irak, Kazahsztán, Laosz, Líbia, Mauritánia, Nicaragua, Észak-Korea, Omán, Katar, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíria, Tádzsikisztán, Thaiföld, Törökország, Türkmenisztán, Uganda, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Venezuela, Vietnam, Jemen.
Az amerikai kormány engedélyezi, intézi, vagy egyes esetekben akár finanszírozza is az Egyesült Államok fegyvereladását ezeknek a 41 országnak. Ez 82 százalék. Ennek a számnak az előállításához megvizsgáltam az Egyesült Államok 2010 és 2019 közötti fegyvereladását, amelyet a A stockholmi Béke Kutató Intézet fegyverkereskedelmi adatbázisavagy az amerikai katonaság által, egy címmel ellátott dokumentumban „Külföldi katonai értékesítés, külföldi katonai építőipari értékesítés és egyéb biztonsági együttműködési történelmi tények: 30. szeptember 2017-án.” Itt van a 41 ország: Afganisztán, Algéria, Angola, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Burundi, Kambodzsa, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kína, Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa), Kongói Köztársaság (Brazzaville), Dzsibuti, Egyiptom, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Eswatini (korábban Szváziföld), Etiópia, Gabon, Irak, Kazahsztán, Líbia, Mauritánia, Nicaragua, Omán, Katar, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szudán, Szíria, Tadzsikisztán, Thaiföld, Törökország, Türkmenisztán, Uganda, Egyesült Arab Emírségek Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam, Jemen.
Ezek a grafikák az úgynevezett leképező eszköz képernyőképei Militarizmus térképezése.
A kilenc „nem szabad” nemzet közül, amelyeknek az Egyesült Államok nem szállít fegyvereket, többségük (Kuba, Irán, Észak-Korea, Oroszország és Venezuela) az Egyesült Államok kormánya által általában ellenségként kijelölt nemzet, amely igazolásként szolgál a Pentagon által az amerikai média által démonizált és jelentős szankciókkal (és egyes esetekben államcsínyekkel és háborús fenyegetésekkel) megnövelt költségvetés-emelés. Ezeknek az országoknak a kijelölt ellenségként való státusza a Freedom House néhány kritikusa szerint is sok köze van ahhoz, hogy egyesek hogyan kerültek a „nem szabad”, nem pedig „részben szabad” nemzetek listájára. Hasonló logika magyarázhatja egyes országok, például Izrael hiányát a „nem szabad” listáról.
Kína lehet az „ellenség”, akiről a legtöbbet hall az amerikai kormánytól, de az amerikai kormány továbbra is együttműködik Kínával, nemcsak a biofegyver-laboratóriumok területén, hanem azáltal is, hogy lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy fegyvereket adjanak el neki.
Vegyük most az 50 elnyomó kormány listáját, és ellenőrizzük, melyeknek nyújt katonai kiképzést az Egyesült Államok kormánya. Különböző szintű támogatás létezik, kezdve négy tanuló egyetlen tanfolyamának oktatásától kezdve számos tanfolyam nyújtásáig több ezer hallgató számára. Az Egyesült Államok az 44-ből 50-nek, azaz 88 százaléknak nyújt ilyen vagy olyan katonai kiképzést. Ezt arra alapozom, hogy megtaláljuk a 2017-ben vagy 2018-ban felsorolt képzéseket az alábbi források egyikében vagy mindkettőben: az amerikai külügyminisztérium Külföldi katonai kiképzésről szóló jelentés: 2017 és 2018 költségvetési évek: Közös jelentés a kongresszus I. kötetéről és a IIés az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) Kongresszusi költségvetés indoklása: KÜLSŐ TÁMOGATÁS: KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁZATOK: 2018-os költségvetési év. Itt vannak a 44 ország: Afganisztán, Algéria, Angola, Azerbajdzsán, Bahrein, Fehéroroszország, Brunei, Burundi, Kambodzsa, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kína, Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa), Kongói Köztársaság (Brazzaville), Dzsibuti, Egyiptom, Eswatini (korábban Szváziföld), Etiópia, Gabon, Irán, Irak, Kazahsztán, Laosz, Líbia, Mauritánia, Nicaragua, Omán, Katar, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szomália, Dél-Szudán, Tadzsikisztán, Thaiföld, Törökország, Türkmenisztán, Uganda, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Venezuela, Vietnam, Jemen.
Vegyünk még egy példát az 50 elnyomó kormány listáján, mert az amerikai kormány a fegyverek értékesítése és kiképzése mellett közvetlenül finanszíroz külföldi katonaságokat is. A Freedom House által felsorolt 50 elnyomó kormány közül 32 kap „külföldi katonai finanszírozást” vagy egyéb finanszírozást a katonai tevékenységekhez az Egyesült Államok kormányától, az amerikai médiában vagy az Egyesült Államok adófizetőinél - rendkívül biztonságos mondani - kevesebb a felháborodás, mint hallottunk arról, hogy ételt szolgáltatunk az Egyesült Államokban éhes embereknek. Ezt a listát az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségére (USAID) alapozom Kongresszusi költségvetés indoklása: KÜLSŐ TÁMOGATÁS: ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK: 2017-es pénzügyi évés Kongresszusi költségvetés indoklása: KÜLSŐ TÁMOGATÁS: KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁZATOK: 2018-os költségvetési év. Itt vannak a 33 ország: Afganisztán, Algéria, Angola, Azerbajdzsán, Bahrein, Fehéroroszország, Kambodzsa, Közép-Afrikai Köztársaság, Kína, Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa), Dzsibuti, Egyiptom, Eswatini (korábban Szváziföld), Etiópia, Irak, Kazahsztán, Laosz , Líbia, Mauritánia, Omán, Szaúd-Arábia, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíria, Tádzsikisztán, Thaiföld, Törökország, Türkmenisztán, Uganda, Üzbegisztán, Vietnam, Jemen.
Ezek a grafikák ismét képernyőképek Militarizmus térképezése.
Az 50 elnyomó kormány közül az Egyesült Államok katonailag támogatja a fent tárgyalt három módszer legalább egyikét, közülük 48-at, vagyis 96 százalékot, Kuba és Észak-Korea apró kijelölt ellenségei kivételével. És ez az amerikai adófizetők nagylelkűsége jóval meghaladja az 50 országot. Nézd meg a fenti utolsó térképet. Nagyon kevés fehér folt van rajta.
További információk erről a témáról: 20 diktátor, jelenleg az Egyesült Államok támogatása
